
1958. 07. 08-án születtem Pécsett, egyenesen egy hangszerkészítő dinasztia kellős közepébe. Az akkori politikai viszonyok miatt hatéves koromban ismertem meg a nagyapámat. Róla a mai napig az a kép maradt meg bennem, hogy ül a szőlőlugas alatt és próbálgatja a tamburákat. Akkor még nem sejtettem, milyen különleges családba születtem. Később magam is elköteleződtem a hangszerek iránt.
Tanulmányaimat, Pécsett, édesapám műhelyében, ill. Budapesten a hangszerész képzőben folytattam. Szakmunkásvizsgát, majd mestervizsgát is tettem. A tantárgyak közül a hangszertörténet tetszett a legjobban. Sokat jártam könyvtárba és elbűvölt a régi hangszerek világa. Néhányat el is készítettem, lantokat, gambákat és kaptam engedélyt műtárgy másolásra is. Közben felvettek a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskola gitár szakmai tagozatára. Figyelmem a gitár felé irányult és elkezdtem klasszikus gitárokat építeni. Érdeklődésemet azonban nem kerülték el a magyar népi hangszerek sem. Készítettem citerákat, tekerőket. Édesapám halála után a tamburák kezdtek el érdekelni. Amikor csak tehettem leutaztam Zentára a nagybátyámhoz, aki szívesen megosztotta velem a Boczán tamburák készítésének csínját-bínját.
Sokféle hangszer került az érdeklődési körömbe és a könyvtárlátogatások során érdekes adatokat gyűjtöttem a készítésükkel, használatukkal, a mögöttük álló érzelem és hitvilággal kapcsolatosan. Írásaimban mindezt összerendezve nyújtom át a zene és a hangszerek kedvelőinek.
Tisztelettel és kellemes olvasást kívánva:
Boczán Béla
